FlĂłra adatbĂĄzis

SĂĄrkĂĄny-Kiss Endre - BĂźcs SzilĂĄrd - MarkĂł BĂĄlint (szerk.)

EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok

Agropyron cristatum - tarĂŠjos tarackbĂşza
Aster amellus - csillagőszirózsa
Astragalus austriacus - kisvirĂĄgĂş csĂźdfĹą
Astragalus excapus - szĂĄrtalan csĂźdfĹą
Astragalus onobrychis - zĂĄszlĂłs csĂźdfĹą
Brassica elongata - nyĂşlĂĄnk kĂĄposzta, harasztos kĂĄposzta
Clematis integrifolia - rĂŠti iszalag
Ephedra distachya - csikĂłfark
Euphorbia seguierana - pusztai kutyatej
Gentiana cruciata - Szent LĂĄszlĂł-tĂĄrnics
Iris pontica - törpe nőszirom
Jurinea mollis ssp. transsilvanica - erdĂŠlyi hangyabogĂĄncs
Leontodon asper - oroszlĂĄnfog
Muscari tenuiflorum - karcsĂş gyĂśngyike
Oxytropis pilosa - csajkavirĂĄg
Paeonia tenuiflora - vĂŠkonylevelĹą bazsarĂłzsa
Pulsatilla patens - tĂĄtogĂł kĂśkĂśrcsin
Salvia nutans - bĂłkolĂł zsĂĄlya, kĂłnya zsĂĄlya
Scutellaria supina - henye csukĂłka
Serratula radiata - sugaras zsoltina
Seseli gracile - vĂŠkony gurgolya
Stipa pulcherrima - csinos ĂĄrvalĂĄnyhaj
Stipa stenophylla - hosszĂşlevelĹą ĂĄrvalĂĄnyhaj

Brassica elongata - nyĂşlĂĄnk kĂĄposzta, harasztos kĂĄposzta

Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
CsalĂĄd : KeresztesvirĂĄgĂşak csalĂĄdja (Brassicaceae)
Raunkiaer ĂŠletforma-kategĂłria: Th-H
TalajnedvessĂŠg igĂŠny: 1.5
HőigĂŠny: 4
Talaj igĂŠny – talajreakciĂł: 4
CĂśnolĂłgiai besorolĂĄsok: Agropyro-Kochion
FlĂłraelem : eua (cont)

Évelő, erős, fásodó karógyökerű, egy méter magasra megnövő káposztaféle. Szára általában magányos, felül elágazó. Tőlevelei virágzáskor hiányoznak, alakjuk a szárlevelekhez hasonló: visszás tojásdadok vagy megnyúlt tojásdadok, öblösen karéjosak, nylesek, serteszőrökkel borítottak. Virágzata rövid fürt, amely elvirágzás után megnyúlik. Szirmai halványsárgák, május-júniusban nyílnak. Virágkocsányai, elvirágzás után is felállók, akárcsak becői, amelyek másfél-két centiméter hosszúak, csőrbe keskenyedők. Bolygatástűrő, gyomjellegű növény, ennek ellenére nem gyakori. Erodált lejtők, pusztagyepek, töltések növénye.

Ulmus glabra - hegyi szil

Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
CsalĂĄd : SzilfĂŠlĂŠk csalĂĄdja (Ulmaceae)
Raunkiaer ĂŠletforma-kategĂłria:  M -MM
TalajnedvessĂŠg igĂŠny: 4
HőigĂŠny: 3
Talaj igĂŠny – talajreakciĂł: 3
CĂśnolĂłgiai besorolĂĄsok: Alno-Padion Fagetalia Populetalia
FlĂłraelem : eua

Magas termetű, tojásdad koronájú fa. Ágai először felfele nőnek, majd lefele hajolnak, akár a földig is leérhetnek. A kérge sokáig sima, csak idősebb korban repedezik meg, sötétszürke vagy sötétbarna színt öltve. Levelei nagyok, fordított tojásdadok, a levéllemez széle durván fogazott, a csúcs mellett gyakran megfigyelhető két fog-kezdemény, ami „háromcsúcsú” leveleket eredményez. A levél színi oldala sötétzöld és érdes, a fonák világosabb zöld, a nagyobb erek mentén finoman szőrözött. Redukált virágtakarójú virágai bíborszínűek, kora tavasszal, lombfakadás előtt nyílnak. Termései szárnyas makkok, lombfakadás előtt indulnak fejlődésnek. A makkocska a csíkos szárny közepén helyezkedik el. A hűvös és nedves éghajlatot kedvelik, üde gyertyán- és bükkerdők elegyfaja.

(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2007
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk