|
Oxytropis pilosa - csajkavirág
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
A csüdfüvekhez (Astragalus) nagyon hasonló termetű és virágú növény, de míg az előbbi nemzetségnek csónakja (a párta része) tompa, a csajkavirágé szálkaszerű csúcsban végződik. Szára erős, fásodó, 15-50 cm, felálló, a levelekkel együtt sűrűn fehér szőrös. Leveleit 5-15 megnyúlt tojásdad levélkepár alkotja, pálhái hosszúkásak. Virágai rövid kocsányú fejekbe tömörülnek, aprók, a párta világossárga vagy piszkosfehér. Virágzata és termése is bársonyosan szőrös. Májustól augusztusig nyílik. Mészkedvelő faj, sík és dombvidékek löszös vagy agyagos altalajú szárazgyepeiben, sziklagyepekben él, néha homokon talajon is előfordul. Ulmus laevis - vénic szil
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
30 m-es magasságot is elérő, jellegzetesen szabálytalan, terebélyes koronájú lombhullató fa. A kéreg idősebb fákon szürkésbarna, mélyen barázdált és széles lemezekre osztott. A hajtások és a fiatal vesszők kopaszok és fénylő világosbarnák. A levelek viszonylag szélesek, alakjuk tojásdad vagy kerekded, hirtelen elkeskenyedő csúccsal, feltűnően ferde és aszimmetrikus levélvállal. A levélerek száma a rövidebb levélfélen 12 és 18 között van, a hosszabbon 2-3-mal több. A levélszél kétszeresen fűrészes, fogai sarlósak, színe sötétzöld, fonákja szürkészöld és kopasz, esetleg kissé szőrözött. Virágai nyélen ülnek, csomókba szerveződnek. Termései szárnyas makkocskák, melyek pillásan szőrösek, apróbbak mint a többi szil esetében. A makkocska közelebb van a kocsányhoz, mint a szárny beöblösödéséhez. Ártéri nyár- és fűzligetekben találkozhatunk vele, meleg agyagos vagy homokos talajokat kedvel. |
