Euphorbia seguierana - pusztai kutyatej
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
50-60 cm-re megnövő, erős gyökérzetű növény. Szára felálló, sárgás-zöld, levelei keskenyedő vállúak, szálas-lándzsásak, kihegyesedők, csupaszak. Gallérkalevelei tojásdad-háromszögűek, eleinte sárgák, később zöldek. Álcsészéjének levélkéi szintén szálas-lándzsásak, de pillás szőrűek. Ernyője soksugarú. Az álcsésze karimáján levő mirigyek félhold alakúak, tokja 3 mm, csupasz, finoman pontozott. Homoki gyepekben, sztyeppréteken nem ritka. Trifolium medium - erdei here
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Nagy virágzatú, lilás vagy pirosas virágú növény, kevés erdei herefajunk egyike. 20-50 cm magasra nő, szára felálló, ritkán ágazik el, csupasz vagy enyhén rányomott szőrű. Összetett levelei hosszú nyelűek, a levélkék elliptikusak, 1.5-5 cm-re nőnek. A pálhák összenőnek a levélnyéllel, szőrösek, szabad végük kihegyesedő, gyakran vörösesen erezettek. Virágai fejecskébe tömörülnek, a virágzatnak gallérozó levelei vannak, viszont az egyes virágoknak nincs murvalevele. A párta jóval hosszabb a csészénél, amely lehet 10 vagy több erű, cimpái pillásak, egyenlőtlen hosszúságúak. A párta pirosas, elvirágzás után megbarnul, maradó. Egész nyáron virágzik, lomberdőkben, erdőszegélyeken, cserjésekben él. Alnus glutinosa - enyves éger
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Lombhullató, 25-28 méter magasra növő fa, koronája szabályos kúpos, idősebb korban szétterülő. Kérge fiatalon sima, szürkés, az idősebb példányoké barnás-fekete, fiatal hajtásai zöldek vagy bíborosak, narancssárga paraszemölcsökkel. Levelei szórt állásúak, 4-6 cm hosszúak, visszás tojásdadok, kicsípett csúcsúak és ékvállúak. Szélük kétszeresen fogazott, színük csupasz, fényeszöld, fonákjuk világosabb sárgászöld, az erek mentén molyhos, fiatalon enyves tapintásúak. Rügyfakadás előtt, igen korán virágzik (február, március eleje), a virágok váltivarúak. A porzós barkák 2-3 cm hosszúak, eleinte bíborosak, a portokok felnyílása után sárgák, a termős barkák egy-másfél centiméteresek, először szintén pirosasak, virágzáskor zöldesek, majd elfásodnak. Az elfásodott barka védi a kis makkterméseket, amelyek következő télen hullanak ki. Síkvidéken és alacsony dombvidéken patakok mentén, nedves, részlegesen elöntött talajokon gyakori, társulásalkotó fafaj. |