Salvia nutans - bĂłkolĂł zsĂĄlya, kĂłnya zsĂĄlya
Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
Egy mĂŠter magasra is megnĂśvĹ, szinte levĂŠltelen szĂĄrĂş (vagy 1-2 levĂŠlpĂĄrĂş), felsĹ rĂŠszĂŠn elĂĄgazĂł zsĂĄlya, virĂĄgzĂĄskor bĂłkolĂł szĂĄrai messzirĹl lĂĄthatĂłan kiemelkednek a gyepbĹl. TĹlevelei nagyok (5-15 cm), tojĂĄsdad-hĂĄromszĂśg alakĂşak, szĂves vĂĄllĂşak, hosszĂş nyelĹąek, szegĂŠlyĂźk szabĂĄlytalanul csipkĂŠs vagy csipkĂŠs-fogas. A levĂŠl felszĂne kopaszodĂł vagy gyĂŠr szĹrĹą, fonĂĄkja ellenben sĹąrĹąn szĂźrkĂŠs-molyhos. SzĂĄrlevelei (ha vannak) jĂłval kisebbek, gyakran ĂźlĹk. VirĂĄgzata elĂĄgazĂł, tĂśmĂśtt ĂĄlfĂźrtĂśkbĹl ĂĄll, kocsĂĄnya aprĂł szĹrĂśs, nyĂlĂĄskor bĂłkol. Az ĂĄlfĂźrtĂśk aljĂĄn tojĂĄsdad, kihegyesedĹ, ĂźlĹ murvalevelek lĂĄthatĂłk. PĂĄrtĂĄja lilĂĄskĂŠk, legalĂĄbb kĂŠtszer hosszabb, mint a csĂŠsze, felsĹ ajka a pĂĄrta csĂśvĂŠtĹl derĂŠkszĂśgben elĂĄll. MĂĄjustĂłl jĂşliusig virĂĄgzik, felnyĂlĂł szĂĄrazgyepek nĂśvĂŠnye, az ErdĂŠlyi-MezĹsĂŠgen mĂŠg nem nagyon ritka faj. Clematis recta - egyenes iszalag
Csoport : A Fekete-tenger kĂśrnyĂŠkĂŠrĹl szĂĄrmazĂł fajok (pontuszi nĂśvĂŠnyek)
LĂĄgyszĂĄrĂş, nem liĂĄnszerĹą nĂśvĂŠny, 1â1.5 mĂŠter magasra nĹ. SzĂĄra felegyenesedĹ, bordĂĄs, felsĹ rĂŠszĂŠn rĂśvid szĹrĹą. Levelei ĂĄtellenesek, pĂĄratlanul, szĂĄrnyasan Ăśsszetettek, 3-7 levĂŠlkĂŠvel. A levĂŠlkĂŠk tojĂĄsdadok, szĂves vĂĄllĂşak, kihegyesedĹk, lemezĂźk sĂśtĂŠtzĂśld, ĂĄltalĂĄban csupasz, legfeljebb alul kissĂŠ molyhos. VirĂĄgai csĂşcsĂĄllĂł bugĂĄba tĂśmĂśrĂźlnek, a lepellevelek keskeny tojĂĄsdadok, fehĂŠresek vagy krĂŠmszĂnĹąek, csak szegĂŠlyĂźkĂśn molyhosak (a nagyon hasonlĂł erdei iszalag virĂĄgtakarĂłja kĂvĂźl-belĂźl molyhos). Aszmagjai lapĂtottak, hosszĂş (2 cm), tollas repĂtĹszĹr segĂti terjedĂŠsĂźket. Pyrus pyaster - vadkĂśrte
Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
Viszonylag kis termetĹą, 15 m-nĂŠl ritkĂĄn magasabbra nĂśvĹ fa. KoronĂĄja kĂşp alakĂş, nĂŠha kerekded, esetleg szĂŠtterĂźlĹ. Ăgai kezdetben felfele nĹnek, kĂŠsĹbb szĂŠtterĂźlĹk. KĂŠrge sĂśtĂŠtbarna vagy feketĂŠs, repedezett ĂŠs pikkelyes. Fiatal pĂŠldĂĄnyok esetĂŠben gyakoriak a tĂśvises rĂśvidhajtĂĄsok. LeginkĂĄbb kerekded levelei hosszĂş nyelĹąek, mindkĂŠt oldalukon csupaszok, szĂŠlĂźk ĂŠp. A rĂśvidhajtĂĄsokon lombfakadĂĄssal egy idĹben nyĂlĂł virĂĄgai sĂĄtorszerĹą virĂĄgzatban ĂĄllnak. Egy virĂĄg megkĂśzelĂtĹleg 4 cm szĂŠles, szĂne fehĂŠr, a csĂŠszelevelek halvĂĄnyzĂśldek. A magkezdemĂŠnyek a virĂĄgalapnĂĄl nem nĹnek Ăśssze, mint az alma esetĂŠben. Alma ĂĄltermĂŠse kismĂŠretĹą, leginkĂĄbb gĂśmbĂślyded, barnĂĄssĂĄrga szĂnĹą ĂŠs a paraszemĂślcsĂśktĹl bibircsĂłkos. SzĂĄraz tĂślgyesek, gyertyĂĄnos tĂślgyesek, irtĂĄsrĂŠtek, erdĹszĂŠlek gyĂźmĂślcsfĂĄja. |