Flóra adatbázis

Kékesszürke, molyhos növény, szára ívesen felálló, 10-60 cm hosszú, gyakran csavarodott, alsó része fásodó. Levelei 30-80 cm hosszúak, páratlanul szárnyasan összetettek, 8-12 levélkével. Virágzata bimbózáskor tojásdad, később megnyúlt, kocsánya hosszabba murvaleveleknél. Csészéje sűrűn, feketélőn szőrös, pártája világos ibolyásvörös. Május-júliusban nyílik, száraz gyepekben, lösszzgyepekben nem ritka, homokos talajon is előfordul.

Nevét nagy, széles-lándzsás, egyszínű zöld tőleveleiről kapta, amelyek rövid tömött szőrzetük miatt valóban bársonyos tapintásúak. Szárlevelei is hasonlóak, de kisebbek, ülők, a felsők (a virágkocsány felé esők) félig szárölelők. A szár felső harmada, a virágkocsány a rövid, bársonyos szőrzet mellett elszórtan mirigyszőrös is, ezért virágzata ragadósnak tűnik. Csészéi maradók, a párták vörösesek vagy kékesibolya színűek. A párta csöve belül molyhos.
Kora tavasszal virágzik, száraz tölgyesek jellemző faja, de előfordul irtásréteken, cserjésekben is.

Nagytermetű lombhullató fa, koronája terebélyes és kerekded, a törzs egyenes, szürkés, finoman repedezett kéreggel. Levelei keresztben, átellenesen állnak 10-15 cm hosszúak és majdnem ugyanilyen szélesek, tenyeresen osztottak. Apró, zöldessárga virágai felálló, rövid tengelyű bugavirágzatba csoportosulnak. A virágzás lombfakadás előtt következik be. Termése ikerlependék, a résztermések egymással tompaszöget zárnak be. Hűvös, mérsékelten nedves hegyvidéki szurdokerdőkben, bükkösökben és elegyes erdőkben, a dombvidéken pedig gyertyános tölgyesekben, ritkábban mezolfil tölgyesekben fordul elő elegyfajként.