EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok Agropyron cristatum - tarĂŠjos tarackbĂşza Euphorbia seguierana - pusztai kutyatej
Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
50-60 cm-re megnĂśvĹ, erĹs gyĂśkĂŠrzetĹą nĂśvĂŠny. SzĂĄra felĂĄllĂł, sĂĄrgĂĄs-zĂśld, levelei keskenyedĹ vĂĄllĂşak, szĂĄlas-lĂĄndzsĂĄsak, kihegyesedĹk, csupaszak. GallĂŠrkalevelei tojĂĄsdad-hĂĄromszĂśgĹąek, eleinte sĂĄrgĂĄk, kĂŠsĹbb zĂśldek. ĂlcsĂŠszĂŠjĂŠnek levĂŠlkĂŠi szintĂŠn szĂĄlas-lĂĄndzsĂĄsak, de pillĂĄs szĹrĹąek. ErnyĹje soksugarĂş. Az ĂĄlcsĂŠsze karimĂĄjĂĄn levĹ mirigyek fĂŠlhold alakĂşak, tokja 3 mm, csupasz, finoman pontozott. Homoki gyepekben, sztyepprĂŠteken nem ritka. Trifolium medium - erdei here
Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
Nagy virĂĄgzatĂş, lilĂĄs vagy pirosas virĂĄgĂş nĂśvĂŠny, kevĂŠs erdei herefajunk egyike. 20-50 cm magasra nĹ, szĂĄra felĂĄllĂł, ritkĂĄn ĂĄgazik el, csupasz vagy enyhĂŠn rĂĄnyomott szĹrĹą. Ăsszetett levelei hosszĂş nyelĹąek, a levĂŠlkĂŠk elliptikusak, 1.5-5 cm-re nĹnek. A pĂĄlhĂĄk ĂśsszenĹnek a levĂŠlnyĂŠllel, szĹrĂśsek, szabad vĂŠgĂźk kihegyesedĹ, gyakran vĂśrĂśsesen erezettek. VirĂĄgai fejecskĂŠbe tĂśmĂśrĂźlnek, a virĂĄgzatnak gallĂŠrozĂł levelei vannak, viszont az egyes virĂĄgoknak nincs murvalevele. A pĂĄrta jĂłval hosszabb a csĂŠszĂŠnĂŠl, amely lehet 10 vagy tĂśbb erĹą, cimpĂĄi pillĂĄsak, egyenlĹtlen hosszĂşsĂĄgĂşak. A pĂĄrta pirosas, elvirĂĄgzĂĄs utĂĄn megbarnul, maradĂł. EgĂŠsz nyĂĄron virĂĄgzik, lomberdĹkben, erdĹszegĂŠlyeken, cserjĂŠsekben ĂŠl. Alnus glutinosa - enyves ĂŠger
Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
LombhullatĂł, 25-28 mĂŠter magasra nĂśvĹ fa, koronĂĄja szabĂĄlyos kĂşpos, idĹsebb korban szĂŠtterĂźlĹ. KĂŠrge fiatalon sima, szĂźrkĂŠs, az idĹsebb pĂŠldĂĄnyokĂŠ barnĂĄs-fekete, fiatal hajtĂĄsai zĂśldek vagy bĂborosak, narancssĂĄrga paraszemĂślcsĂśkkel. Levelei szĂłrt ĂĄllĂĄsĂşak, 4-6 cm hosszĂşak, visszĂĄs tojĂĄsdadok, kicsĂpett csĂşcsĂşak ĂŠs ĂŠkvĂĄllĂşak. SzĂŠlĂźk kĂŠtszeresen fogazott, szĂnĂźk csupasz, fĂŠnyeszĂśld, fonĂĄkjuk vilĂĄgosabb sĂĄrgĂĄszĂśld, az erek mentĂŠn molyhos, fiatalon enyves tapintĂĄsĂşak. RĂźgyfakadĂĄs elĹtt, igen korĂĄn virĂĄgzik (februĂĄr, mĂĄrcius eleje), a virĂĄgok vĂĄltivarĂşak. A porzĂłs barkĂĄk 2-3 cm hosszĂşak, eleinte bĂborosak, a portokok felnyĂlĂĄsa utĂĄn sĂĄrgĂĄk, a termĹs barkĂĄk egy-mĂĄsfĂŠl centimĂŠteresek, elĹszĂśr szintĂŠn pirosasak, virĂĄgzĂĄskor zĂśldesek, majd elfĂĄsodnak. Az elfĂĄsodott barka vĂŠdi a kis makktermĂŠseket, amelyek kĂśvetkezĹ tĂŠlen hullanak ki. SĂkvidĂŠken ĂŠs alacsony dombvidĂŠken patakok mentĂŠn, nedves, rĂŠszlegesen elĂśntĂśtt talajokon gyakori, tĂĄrsulĂĄsalkotĂł fafaj. |