FlĂłra adatbĂĄzis

SĂĄrkĂĄny-Kiss Endre - BĂźcs SzilĂĄrd - MarkĂł BĂĄlint (szerk.)

EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok

Agropyron cristatum - tarĂŠjos tarackbĂşza
Aster amellus - csillagőszirózsa
Astragalus austriacus - kisvirĂĄgĂş csĂźdfĹą
Astragalus excapus - szĂĄrtalan csĂźdfĹą
Astragalus onobrychis - zĂĄszlĂłs csĂźdfĹą
Brassica elongata - nyĂşlĂĄnk kĂĄposzta, harasztos kĂĄposzta
Clematis integrifolia - rĂŠti iszalag
Ephedra distachya - csikĂłfark
Euphorbia seguierana - pusztai kutyatej
Gentiana cruciata - Szent LĂĄszlĂł-tĂĄrnics
Iris pontica - törpe nőszirom
Jurinea mollis ssp. transsilvanica - erdĂŠlyi hangyabogĂĄncs
Leontodon asper - oroszlĂĄnfog
Muscari tenuiflorum - karcsĂş gyĂśngyike
Oxytropis pilosa - csajkavirĂĄg
Paeonia tenuiflora - vĂŠkonylevelĹą bazsarĂłzsa
Pulsatilla patens - tĂĄtogĂł kĂśkĂśrcsin
Salvia nutans - bĂłkolĂł zsĂĄlya, kĂłnya zsĂĄlya
Scutellaria supina - henye csukĂłka
Serratula radiata - sugaras zsoltina
Seseli gracile - vĂŠkony gurgolya
Stipa pulcherrima - csinos ĂĄrvalĂĄnyhaj
Stipa stenophylla - hosszĂşlevelĹą ĂĄrvalĂĄnyhaj

Euphorbia seguierana - pusztai kutyatej

Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
CsalĂĄd : KutyatejfĂŠlĂŠk csalĂĄdja (Euphorbiaceae)
Raunkiaer ĂŠletforma-kategĂłria: H
TalajnedvessĂŠg igĂŠny: 1
HőigĂŠny: 3.5
Talaj igĂŠny – talajreakciĂł: 4
CĂśnolĂłgiai besorolĂĄsok: Festuco-Brometea (car) Festucetalia Festucion vaginatae
FlĂłraelem : eua (med)

50-60 cm-re megnövő, erős gyökérzetű növény. Szára felálló, sárgás-zöld, levelei keskenyedő vállúak, szálas-lándzsásak, kihegyesedők, csupaszak. Gallérkalevelei tojásdad-háromszögűek, eleinte sárgák, később zöldek. Álcsészéjének levélkéi szintén szálas-lándzsásak, de pillás szőrűek. Ernyője soksugarú. Az álcsésze karimáján levő mirigyek félhold alakúak, tokja 3 mm, csupasz, finoman pontozott. Homoki gyepekben, sztyeppréteken nem ritka.

Trifolium medium - erdei here

Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
CsalĂĄd : HĂźvelyesek v. pillangĂłsvirĂĄgĂşak csalĂĄdja (Leguminosae)
Raunkiaer ĂŠletforma-kategĂłria: H
TalajnedvessĂŠg igĂŠny: 3
HőigĂŠny: 3
Talaj igĂŠny – talajreakciĂł: 0
CĂśnolĂłgiai besorolĂĄsok: Quercetalia pubescentis Querco-Fagetea Trifolion medii (car)
FlĂłraelem : eua

Nagy virágzatú, lilás vagy pirosas virágú növény, kevés erdei herefajunk egyike. 20-50 cm magasra nő, szára felálló, ritkán ágazik el, csupasz vagy enyhén rányomott szőrű. Összetett levelei hosszú nyelűek, a levélkék elliptikusak, 1.5-5 cm-re nőnek. A pálhák összenőnek a levélnyéllel, szőrösek, szabad végük kihegyesedő, gyakran vörösesen erezettek. Virágai fejecskébe tömörülnek, a virágzatnak gallérozó levelei vannak, viszont az egyes virágoknak nincs murvalevele. A párta jóval hosszabb a csészénél, amely lehet 10 vagy több erű, cimpái pillásak, egyenlőtlen hosszúságúak. A párta pirosas, elvirágzás után megbarnul, maradó. Egész nyáron virágzik, lomberdőkben, erdőszegélyeken, cserjésekben él.

Alnus glutinosa - enyves ĂŠger

Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
CsalĂĄd : NyĂ­rfĂŠlĂŠk csalĂĄdja (Betulaceae)
Raunkiaer ĂŠletforma-kategĂłria: MM - M
TalajnedvessĂŠg igĂŠny: 5
HőigĂŠny: 3
Talaj igĂŠny – talajreakciĂł: 3
CĂśnolĂłgiai besorolĂĄsok: Alnion glutinosae Alno-Padion Alnetea
FlĂłraelem : eua

Lombhullató, 25-28 méter magasra növő fa, koronája szabályos kúpos, idősebb korban szétterülő. Kérge fiatalon sima, szürkés, az idősebb példányoké barnás-fekete, fiatal hajtásai zöldek vagy bíborosak, narancssárga paraszemölcsökkel. Levelei szórt állásúak, 4-6 cm hosszúak, visszás tojásdadok, kicsípett csúcsúak és ékvállúak. Szélük kétszeresen fogazott, színük csupasz, fényeszöld, fonákjuk világosabb sárgászöld, az erek mentén molyhos, fiatalon enyves tapintásúak. Rügyfakadás előtt, igen korán virágzik (február, március eleje), a virágok váltivarúak. A porzós barkák 2-3 cm hosszúak, eleinte bíborosak, a portokok felnyílása után sárgák, a termős barkák egy-másfél centiméteresek, először szintén pirosasak, virágzáskor zöldesek, majd elfásodnak. Az elfásodott barka védi a kis makkterméseket, amelyek következő télen hullanak ki. Síkvidéken és alacsony dombvidéken patakok mentén, nedves, részlegesen elöntött talajokon gyakori, társulásalkotó fafaj.

(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2007
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk