Flóra adatbázis

E goromba nevű növény gyakori gyomfajunk, nemcsak az Erdélyi-medencében, de Székelyföld legelőin is megtalálható. Romániában bennszülött (endémikus) fajként tartjuk számon, Magyarország keleti részén is megtalálható. 80-170 cm magas, kétéves növény, levelei nem futnak le a szárra, ülők, szárnyasak, majdnem tövig szeldeltek, az alsó szeletek gyakran tövissé fejlődtek vissza, s végső szeletek is tövisben végződnek. A levelek színe élénkzöld és durván szőrös, fonákja szürkén-fehéresen molyhos. Virágzata elágazó, fészkei 2-3 cm-esek, gömbösek, szirmai halvány piszkosfehérek vagy rózsaszínek, július-augusztusban nyílnak. Fészekpikkelyei mindkét oldalon sárga töviskések. Útszéleken, legelőkön, kötött talajokon él.

Összesen két megmaradt állományát ismeri az Erdélyi-medencéből a szakirodalom, vagyis erősen veszélyeztetett fajnak számít. Mindkét jelenlegi állománya a Mezőségen erdősztyepp élőhelyein, sztyeppcserjéseiben él.
Vastag karógyökerű, évelő növény, szára magas (60-180 cm), csupasz, felső részén gyengén elágazó. Levelei hosszú nyelűek, szárnyasan összetettek, 6-20 levélkepárral, amelyek fénylő zöldek, szegélyük fűrészes. Az ágak hegyén álló fészekvirágzat fészekpikkelyei sötétzöldek, barnás-vöröses szegéllyel, a virágok halványabb vagy sötétsárgák.
Június-júliusban nyílik.

Alacsony vagy közepes növekedésű, elágazó cserje. Fiatal hajtásai szürkén molyhosak. Levelei rövid nyelűek, átellenes állásúak, elliptikusak, hegyesek, épszélűek, 3-6 cm hosszúak, mindkét oldaluk rányomott szőrű. Virágai párban állnak egy közös kocsányon, tövüknél egy-egy hosszúkás és több apró fellevél van. Csészéjük lehulló, pártájuk eleinte fehér, később halványsárga, a pártacső kívül molyhos. Termése gömbölyű, piros álbogyó. Május-júniusban virágzik, magas dombvidéki és hegyvidéki erdők cserjefaja.