Flóra adatbázis

Évelő, tőből elágazó szárú, dúsan szőrös len. Szórt levélállású, levelei aránylag nagyon, 2-3 cm hosszúak, tojásdadok vagy tojásdad-lándzsásak, ülők, öt erűek. A levelek, akárcsak a csészecimpák, jól láthatóan mirigyszőrösek. Öttagú virágai nagyok, kék szirmúak, rövid kocsányúak, szabályos álfüzért alkotnak. A szirmok körme sárga. Június-júliusban virít, száraz gyepekben gyakran előforduló növény.

Évelő, gyengén fásodó tövű, heverő, bordás szárú csüdfű. Szára és levelei kopaszak, legfeljebb elszórtan rövid szőrűek. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, 4-7 levélkepárral, amelyek széles tojásdadok, 2-4 cm hosszúak, színükön világoszöldek, fonákjuk fakóbb, szürkés. Pálhái szabadon állnak (legfeljebb az alsók nőnek össze a levélnyéllel), nagyon (másfél-két centiméter hosszúak), lándzsásak. Virágzata hosszúkás, tömött fürt, sárgás-zöld virágokkal. Hüvelytermése szintén csupasz, szálas, sarlósan görbült.
Száraz tölgyesekben, erdőszegélyeken, főleg délies lejtőkön fordul elő, gyakori növény.

Alacsony, vékony hajtású cserje. Az idősebb hajtások kérge szürkésbarna, rajta, akárcsak a fiatal, zöldes hajtásokon, apró, bibircsszerű, sötétbarna kiemelkedések sorakoznak. Levelei átellenesek, tojásdadok vagy megnyúlt tojásdadok, kihegyesedők, finoman fűrészes szélűek. Virágai, akárcsak a csíkos kecskerágóé, hosszú kocsányú kettős bog virágzatokba tömörülnek, négytagúak. A csésze- és sziromlevelek zöldesbarnák, aprók. Termései is hasonlítanak a csíkos kecskerágó terméseihez, tokja éretten rózsaszín, magköpenye narancssárga, magjai viszont feketék. Május-júniusban nyílik, termése őszre fejlődik ki. Száraz és félszáraz erdőkben, erdőszegélyeken, száraz és sziklai cserjésekben él.