Flóra adatbázis

Egyenes, felálló szárú, szórtan szőrös évelő növény. A szár felső részén elágazó, 2-5 ága csúcsán egy-egy magányos fészket hordoz. A tőlevelek lándzsásan visszás-tojásdad kerületűek vagy lantosak, szárnyasan szeldeltek, érdes-pelyhesek. A levélszeletek fésűsen állnak. A szárlevelek hasonló alakúak, de kisebbek. A virágkocsány levelei épek, keskeny-lándzsásak. Fészkei 1 cm-nél szélesebbek, hengeres-tojásdadok, 2,5-3 cm hosszúak. A fészekpikkelyek sűrűn fedelékesek, a külsők és a középsők zöldek, csúcsuk árszerűen kihegyesedik, a belsők sárgásak, bőrszerűek, jóval hosszabbak, mint a külsők, kikandikálnak a zöld pikkelyek fölött. A párta lilásvörös. Június-júliusban nyílik, sztyeppréteken, száraz tölgyesekben, karsztbokorerdőkben él.

Jellegzetesen lapított szárú (kétszárnyú), keskeny levelű, középmagas, erdei nősziromfaj. Vékony-szálas levelei akár 50 cm hosszúak is lehetnek, messze túlnövik a szárat. A virágos szár szintén kétélű, lapított, többnyire két – egy hosszabb és egy rövidebb kocsányú – illatos, halványibolya színű virágot hord. A virágzati buroklevél széles, zöld, hártyás szegélyű. A lepelcső nagyon rövid, a külső lepellevelek lemeze szétterülő, visszás tojásdad vagy széles-visszás tojásdad, hosszú körömbe keskenyedő, fehéres erezetű. A belső lepel sallangjai lándzsásak, jóval rövidebbek. Magháza és termése hat-élű. Május-júniusban virágzik, száraz tölgyesek, fényben gazdag erdőszegélyek, karsztbokorerdők, irtásrétek faja.

Egyik legnagyobbra növő őshonos fánk, akár az 50 métert is elérheti, lomkoronája terebélyes, gyakran szabálytalan. Alacsonyan elágazik, ágai vastagok, csavarodottak, kérge mélyen barázdás, repedezett, sötétbarna. Levelei jórészt a vesszők végén tömörülnek, szórt állásúak, visszás tojásdadok vagy megnyúlt visszás tojásdadok, 6-20 cm hosszúak. Válluk keskeny és jól láthatóan füles, a levélnyél nagyon rövid. A levél lemeze karéjos, 5-7 karéjpárral, felszíne fényes zöld, csupasz, néha bőrszerűnek tűnik, fonákja világosabb, általában szintén csupasz vagy legfeljebb az érzugokban molyhos. A női virágzatok hosszú nyelű virágzatba tömörülnek az ághegyeken (“kocsányosak“), lombfakadáskor nyílnak. Egy kocsányon 2-5 makktermés fejlődik ki, a makkokat védő kupacs pikkelylevelei fedelékesek, kissé molyhosak, szürkék. A dombvidéki és az ártéri erdőkben gyakori, általában üdébb élőhelyeket kedvel, mint a kocsánytalan tölgy, de a dombvidéken együtt is előfordulnak.