FlĂłra adatbĂĄzis

SĂĄrkĂĄny-Kiss Endre - BĂźcs SzilĂĄrd - MarkĂł BĂĄlint (szerk.)

EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok

Acer campestre - mezei juhar
Acer platanoides - korai juhar
Acer pseudoplatanus - hegyi juhar
Acer tataricum - tatĂĄrjuhar, feketegyĹąrĹą juhar
Alnus glutinosa - enyves ĂŠger
Alnus incana - hamvas ĂŠger
Carpinus betulus - kĂśzĂśnsĂŠges gyertyĂĄn
Cornus sanguinea - veresgyĹąrĹą som
Corylus avellana - eurĂłpai mogyorĂł
Daphne mezereum - farkasboroszlĂĄn
Euonymus europaeus - csĂ­kos kecskerĂĄgĂł
Euonymus verrucosus - bibircses kecskerĂĄgĂł
Fagus sylvatica - bĂźkk
Frangula alnus - kutyabenge
Fraxinus excelsior - magas kőris
Lonicera xylostemum - ĂźkĂśrkelonc
Malus silvestris - vadalma
Prunus avium var. silvestris - madĂĄrcseresznye
Pyrus pyaster - vadkĂśrte
Quercus petraea - kocsĂĄnytalan tĂślgy
Quercus robur - kocsĂĄnyos tĂślgy
Rhamnus catharticus - varjĂştĂśvis
Ribes uva-crispa - vadegres, kĂśszmĂŠte
Staphylea pinnata - mogyorĂłs hĂłlyagfa
Tilia cordata - kislevelĹą hĂĄrs
Tilia platyphyllos - nagylevelĹą hĂĄrs
Ulmus campestris - mezei szil
Ulmus glabra - hegyi szil
Ulmus laevis - vĂŠnic szil

Paeonia tenuiflora - vĂŠkonylevelĹą bazsarĂłzsa

Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
CsalĂĄd : BoglĂĄrkafĂŠlĂŠk csalĂĄdja (Ranunculaceae)
Raunkiaer ĂŠletforma-kategĂłria: G
TalajnedvessĂŠg igĂŠny: 2.5
HőigĂŠny: 4.5
Talaj igĂŠny – talajreakciĂł: 4
CĂśnolĂłgiai besorolĂĄsok: Festucetalia valesiacae
FlĂłraelem : pont-balc

Az Erdélyi-Mezőség híres és népszerű növényfaja, amely a Kárpát-medencében egyedül itt, a mezőzáhi Botta-völgy rezervátumában fordul elő. Májusi virágzásakor sokan látogatják meg lelőhelyét. Szára ritkán ágazik el, csupasz, árkos. Levelei sokszorosan tenyeresen osztottak, levélsallangjai nagyon keskenyek (1-2 mm). Csészéje maradó, hat, vöröses-zöld csészelevélből áll, pártája nagy, 4-5 cm hosszú sötétvörös sziromlevelek alkotják. Tüszőtermései selymesek, vöröses-barnák. Romániában a Kárpátok vonulatán túl ismert még néhány lelőhelye, egyébként a Balkán-félsziget keleti részén, az ukrán és krími sztyeppeken és a Kaukázusban fordul elő.

Thalictrum aquilegifolium - erdei borkĂłrĂł

Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
CsalĂĄd : BoglĂĄrkafĂŠlĂŠk csalĂĄdja (Ranunculaceae)
Raunkiaer ĂŠletforma-kategĂłria: H
TalajnedvessĂŠg igĂŠny: 2,5
HőigĂŠny: 2,5
Talaj igĂŠny – talajreakciĂł: 4
CĂśnolĂłgiai besorolĂĄsok: Quercetalia Alno-Padion (car) Adenostylion
FlĂłraelem : eur

Egyetlen lila virágzatú borkóró fajunk. Magas, vékony szára finoman árkos, levelei átellenes állásúak, 2-3-szor hármasan szárnyaltak, a levélkék széles kerekdedek, csúcsi részük tompán fogas. Pálhái aprók. A szár és a levelek csupaszok. A virágzat dús buga, a virágok négy visszás tojásdad lepellevele zöldes vagy halványsárga, korán lehull. A virágzat lilás színét a hosszú, kiszélesedő porzószálak adják. Termése három szárnyú, kocsányos aszmagtermés. Májustól augusztusig virágzik, erdőszegélyek, cserjések, száraz tölgyesek faja, nem ritka.

Malus silvestris - vadalma

Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
CsalĂĄd : RĂłzsafĂŠlĂŠk csalĂĄdja (Rosaceae)
Raunkiaer ĂŠletforma-kategĂłria:  M
TalajnedvessĂŠg igĂŠny:  3.5
HőigĂŠny: 3
Talaj igĂŠny – talajreakciĂł: 4
CĂśnolĂłgiai besorolĂĄsok: Carpinion Alno-Padion (car)
FlĂłraelem : eur

Kistermetű fa, sűrű és szerteágazó koronával. A törzs gyakran görbe, csavarodott. Kérge barna, esetleg szürkés, már fiatal korában repedezett. Levelei szórt állásúak, tojásdadok vagy elliptikusak, a levélcsúcs kihegyezett, a levél széle csipkés vagy kissé fogazott. Leveleinek színe tompa zöld, a fonákjuk kissé világosabb és többnyire csupasz. Virágai 3-4 cm átmérőjűek, fehérek vagy kissé rózsaszínek. Alsó állású magháza 5 szabad termőlevélből áll. Almatermése apró, mindössze 2-4 cm, színe sárgás, íze fanyar. Európa-szerte honos, de sehol nem jelenik meg erdőalkotóként, leginkább üde talajokon, cseres-tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben fordul elő, néha legelők hagyásfájaként is megmarad.

(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2007
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk