EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok Acer campestre - mezei juhar Paeonia tenuiflora - vĂŠkonylevelĹą bazsarĂłzsa
Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
Az ErdĂŠlyi-MezĹsĂŠg hĂres ĂŠs nĂŠpszerĹą nĂśvĂŠnyfaja, amely a KĂĄrpĂĄt-medencĂŠben egyedĂźl itt, a mezĹzĂĄhi Botta-vĂślgy rezervĂĄtumĂĄban fordul elĹ. MĂĄjusi virĂĄgzĂĄsakor sokan lĂĄtogatjĂĄk meg lelĹhelyĂŠt. SzĂĄra ritkĂĄn ĂĄgazik el, csupasz, ĂĄrkos. Levelei sokszorosan tenyeresen osztottak, levĂŠlsallangjai nagyon keskenyek (1-2 mm). CsĂŠszĂŠje maradĂł, hat, vĂśrĂśses-zĂśld csĂŠszelevĂŠlbĹl ĂĄll, pĂĄrtĂĄja nagy, 4-5 cm hosszĂş sĂśtĂŠtvĂśrĂśs sziromlevelek alkotjĂĄk. TĂźszĹtermĂŠsei selymesek, vĂśrĂśses-barnĂĄk. RomĂĄniĂĄban a KĂĄrpĂĄtok vonulatĂĄn tĂşl ismert mĂŠg nĂŠhĂĄny lelĹhelye, egyĂŠbkĂŠnt a BalkĂĄn-fĂŠlsziget keleti rĂŠszĂŠn, az ukrĂĄn ĂŠs krĂmi sztyeppeken ĂŠs a KaukĂĄzusban fordul elĹ. Thalictrum aquilegifolium - erdei borkĂłrĂł
Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
Egyetlen lila virĂĄgzatĂş borkĂłrĂł fajunk. Magas, vĂŠkony szĂĄra finoman ĂĄrkos, levelei ĂĄtellenes ĂĄllĂĄsĂşak, 2-3-szor hĂĄrmasan szĂĄrnyaltak, a levĂŠlkĂŠk szĂŠles kerekdedek, csĂşcsi rĂŠszĂźk tompĂĄn fogas. PĂĄlhĂĄi aprĂłk. A szĂĄr ĂŠs a levelek csupaszok. A virĂĄgzat dĂşs buga, a virĂĄgok nĂŠgy visszĂĄs tojĂĄsdad lepellevele zĂśldes vagy halvĂĄnysĂĄrga, korĂĄn lehull. A virĂĄgzat lilĂĄs szĂnĂŠt a hosszĂş, kiszĂŠlesedĹ porzĂłszĂĄlak adjĂĄk. TermĂŠse hĂĄrom szĂĄrnyĂş, kocsĂĄnyos aszmagtermĂŠs. MĂĄjustĂłl augusztusig virĂĄgzik, erdĹszegĂŠlyek, cserjĂŠsek, szĂĄraz tĂślgyesek faja, nem ritka. Malus silvestris - vadalma
Csoport : EurĂĄzsiai ĂŠs kĂśzĂŠpeurĂłpai szĂĄrmazĂĄsĂş fajok
KistermetĹą fa, sĹąrĹą ĂŠs szerteĂĄgazĂł koronĂĄval. A tĂśrzs gyakran gĂśrbe, csavarodott. KĂŠrge barna, esetleg szĂźrkĂŠs, mĂĄr fiatal korĂĄban repedezett. Levelei szĂłrt ĂĄllĂĄsĂşak, tojĂĄsdadok vagy elliptikusak, a levĂŠlcsĂşcs kihegyezett, a levĂŠl szĂŠle csipkĂŠs vagy kissĂŠ fogazott. Leveleinek szĂne tompa zĂśld, a fonĂĄkjuk kissĂŠ vilĂĄgosabb ĂŠs tĂśbbnyire csupasz. VirĂĄgai 3-4 cm ĂĄtmĂŠrĹjĹąek, fehĂŠrek vagy kissĂŠ rĂłzsaszĂnek. AlsĂł ĂĄllĂĄsĂş maghĂĄza 5 szabad termĹlevĂŠlbĹl ĂĄll. AlmatermĂŠse aprĂł, mindĂśssze 2-4 cm, szĂne sĂĄrgĂĄs, Ăze fanyar. EurĂłpa-szerte honos, de sehol nem jelenik meg erdĹalkotĂłkĂŠnt, leginkĂĄbb Ăźde talajokon, cseres-tĂślgyesekben, gyertyĂĄnos-tĂślgyesekben fordul elĹ, nĂŠha legelĹk hagyĂĄsfĂĄjakĂŠnt is megmarad. |