Flóra adatbázis

Bennszülött növényünk, a Kárpátok vonulatától délre és keletre is csak két lelőhelyét tartja számon a szakirodalom. A nálunk előforduló fejvirágok közül a sugaras fejvirág nőhet a legmagasabbra (60-120 cm), szára elágazó, bozontos szőrű, felül kopaszodó, kevés fészkű. Alsó leveli lantosak, felsők szárnyasan szeldeltek, színük szőrös. Félgömbös virágzatokba tömörülő virágai sárgásfehérek. Nem-társaitól lekerekített vacokpelyvái, szőrös levelei és nagy “sugárzó” külső sziromlevelei különböztetik meg. Sík és dombvidékek száraz gyepeiben él.

Kis termetű, apró fehéres virágú, jelentéktelennek tűnő évelő növény. Kúszó, elágazó gyöktörzséből 20-40 cm magas tövénél lilás színű szár nő. Leveli tojásdadok vagy széles tojásdadok, kerek vállúak, rövid levélnyéllel kapcsolódnak a szárhoz, szinte ülők (rövid levélnyelei segítségével különíthetjük el a nagyon hasonló erdei szélfűtől). A levéllemez csupasz vagy rövid szőrű, szegélye sűrűn fogas. Pálhái aprók, lándzsásak.
Kétlaki növény. Hím virágai hosszú kocsányú füzérvirágzatban állnak, a női virágzat fürt, kocsánya rövidebb. Április-májusban virágzik, szélbeporzású. Sík- és alacsony-dombvidéki ligetes erdőszegélyeken, cserjésekben, karszt-bokorerdőkben és kaszálókon él, kedveli a humuszban gazdag talajokat.

Közismert cserje, gyakran alkot egyedül, vagy kevés elegyfajjal cserjéseket, akár 8-10 méter magas kis fává is nőhet. Tövétől ágas, egyéves hajtásai szürkén molyhosak, az idősebbek kérge barnásszürke. Rügyei kerekdedek vagy tojásdadok, oldalról összenyomottak, elszórtan szőrösek. Levelei a hajtásokon szórtan átellenesen állnak, lemezük 6-12 cm hosszú, kerekdedek vagy széles-tojásdadok, szíves vállúak. A levéllemez szegélye durván kétszer fogas, fiatalon felszíne és fonákja is elszórtan serteszőrös, később a felszíne kopaszodó, a fonák molyhos. A növény váltivarú, külön porzós barkákat és termős virágokat fejleszt. Termése makktermés, amelyet a makknál kissé rövidebb, sallangos kupacs borít. Egész Európában elterjedt, üde lomberdők faja.