Eurázsiai és középeurópai származású fajok Acer campestre - mezei juhar Fritillaria montana - kockásliliom
Csoport : Bennszülött és szűk elterjedésű elemek (endémikus, dacikus, balkáni elterjedésű fajok)
Keleties elterjedésű, a Kaukázustól a Balkán félsziget nyugati részéig megtalálható liliomféle. Bár magyar neve megegyezik a népszerűbb mocsári kockáslilioméval (F. meleagris), különálló fajról van szó, amely kisebb termetű, levelei átellenesek, virága is kisebb, s mocsári rokonától eltérően fényben gazdag sík- és dombvidéki lomberdőkben, erdőssztyepp cserjésekben él. Astragalus péterfii - Péterfi-csüdfű, Péterfi-féle bóka
Csoport : Bennszülött és szűk elterjedésű elemek (endémikus, dacikus, balkáni elterjedésű fajok)
Több nemzetközi Vörös-listán és természetvédelmi keret-egyezményben is szereplő endémikus (bennszülött) csüdfű-fajunk, amely a Mezőségen alakult ki; a magyarszováti (Suatu) Bánffy hegyen és a szomszédos Magyarkályán (Căian) határában fordul elő. Akár 50 cm-es magasságot is elérhet, szára és levelei a rányomott szőrzet miatt kékes-zöldnek tűnnek. Május-júniusban nyíló kicsiny virágai halványsárgák, tömött fejecskékben állnak. Termése (hüvelytermés) is molyhos.A Péterfi-csüdfüvet elsőként Péterfi Márton kolozsvári mohakutató gyűjtötte, róla nevezte el 1916-ban Jávorka Sándor , a faj leírója. Cornus sanguinea - veresgyűrű som
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Három-négy méter magasra növő, dúsan elágazó cserje. Friss hajtásai molyhosak és vörösesek, innen ered neve is. A hajtásokon a rügyek rügypikkely nélküliek, a levelek átellenesen állnak, ép szélűek, fokozatosan csúcsba keskenyednek. Színét és fonákját egyaránt rövid szőrök borítják. (Levelei alapján is könnyen megkülönböztethetjük a húsos somtól: ennek levél-szőrzete nem egyenletes, a levélfonák érzugaiban kis szőrcsomók találhatók, amelyek a veresgyűrű somnál hiányoznak.) Virágzatai csúcsállók, bogernyőt alkotnak, virágai fehérek, aprók, négyszirmúak. A virágok csak a levélbomlás után jelennek meg, május-június folyamán. Termése fiatalon zöldes, később megfeketedő álcsontár. Ártéri puha- és keményfaligetek valamint dombvidéki üdébb erdők cserjéje, a hegyvidékről hiányzik. Gyakran ültetik sövénynek vagy talajfogó cserjének. |