Flóra adatbázis

Erdélyben ritka rekettyefaj, 10-45 cm magas félcserje, vékony, hengeres, barázdált szárral, 1 cm-es sárga szirmokkal. Májustól július-augusztusig virágzik. Száraz, meleg, köves lejtők gyepein fordul elő, meszes- ritkábban vulkáni alapkőzeten. A Balkán-félszigeten, valamint Dél-kelet Ázsiában fordul elő. A Tordai-hasadék és Aranyosegerbegy (Viişoara) környékén éri el elterjedésének északi határát. Európai nevezéktana jelenleg nem egységes, a Román Flórában G. spathulata néven szerepel.

Széles elterjedésű, eurázsiai erdőssztyepp faj. Barna, egyszerű gyöktörzséből egy, csak ritkán elágazó, egyenes, sűrűn ezüstösen szőrös,15-30 cm magas szár nő. Tőlevelei hosszú nyelűek, szintén sűrűn szőrösek, levéllemeze tenyeresen szeldelt, a szeletek is osztottak, karéjosak, szélük fogas. Szárlevelei a szár alsó részén fejlődnek. Virága általában magányos, hosszú kocsányú, nagy (3-7 cm átmérőjű). A lepel fehér, öttagú, a szirmok széles tojásdadok, fonákjuk molyhos, néha enyhén vöröses. Jellegzetes szőrös, gömb alakú terméscsoportja is, amely aszmagtermésekből áll.
Május-júniusban virágzik, erdőszegélyek, sztyepprétek megritkult növénye.

Tövétől elágazó, öt-hat méter magasra megnövő cserje. Kérge szürkés, fiatal hajtásai zöldek, oldalukon négy tompa, barnás paraléccel. Levelei nyelesek, a hajtásokon átellenesen állnak, hosszúkás lándzsásak vagy megnyúlt tojásdadok, 3-10 cm hosszúak, kihegyesedők. A levéllemez szegélye finoman fűrészes, hátoldala kékeszöld. Virágzatai levélhónalji kettős bogban csoportosulnak, virágai aprók, négytagúak, sárgásfehérek. Termése látványos élénkrózsaszín tok, felnyíló négy kopácsa között előbukkan a narancssárga magköpenyes, rövid nyélen lógó mag. Április-májusban virágzik, termései ősszel fejlődnek ki. Síkvidéki félszáraz-üde lomberdőkben, cserjésekben él, gyakori.