Eurázsiai és középeurópai származású fajok Aconitum anthora - méregölő sisakvirág Paeonia tenuiflora - vékonylevelű bazsarózsa
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Az Erdélyi-Mezőség híres és népszerű növényfaja, amely a Kárpát-medencében egyedül itt, a mezőzáhi Botta-völgy rezervátumában fordul elő. Májusi virágzásakor sokan látogatják meg lelőhelyét. Szára ritkán ágazik el, csupasz, árkos. Levelei sokszorosan tenyeresen osztottak, levélsallangjai nagyon keskenyek (1-2 mm). Csészéje maradó, hat, vöröses-zöld csészelevélből áll, pártája nagy, 4-5 cm hosszú sötétvörös sziromlevelek alkotják. Tüszőtermései selymesek, vöröses-barnák. Romániában a Kárpátok vonulatán túl ismert még néhány lelőhelye, egyébként a Balkán-félsziget keleti részén, az ukrán és krími sztyeppeken és a Kaukázusban fordul elő. Thalictrum aquilegifolium - erdei borkóró
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Egyetlen lila virágzatú borkóró fajunk. Magas, vékony szára finoman árkos, levelei átellenes állásúak, 2-3-szor hármasan szárnyaltak, a levélkék széles kerekdedek, csúcsi részük tompán fogas. Pálhái aprók. A szár és a levelek csupaszok. A virágzat dús buga, a virágok négy visszás tojásdad lepellevele zöldes vagy halványsárga, korán lehull. A virágzat lilás színét a hosszú, kiszélesedő porzószálak adják. Termése három szárnyú, kocsányos aszmagtermés. Májustól augusztusig virágzik, erdőszegélyek, cserjések, száraz tölgyesek faja, nem ritka. Malus silvestris - vadalma
Csoport : Eurázsiai és középeurópai származású fajok
Kistermetű fa, sűrű és szerteágazó koronával. A törzs gyakran görbe, csavarodott. Kérge barna, esetleg szürkés, már fiatal korában repedezett. Levelei szórt állásúak, tojásdadok vagy elliptikusak, a levélcsúcs kihegyezett, a levél széle csipkés vagy kissé fogazott. Leveleinek színe tompa zöld, a fonákjuk kissé világosabb és többnyire csupasz. Virágai 3-4 cm átmérőjűek, fehérek vagy kissé rózsaszínek. Alsó állású magháza 5 szabad termőlevélből áll. Almatermése apró, mindössze 2-4 cm, színe sárgás, íze fanyar. Európa-szerte honos, de sehol nem jelenik meg erdőalkotóként, leginkább üde talajokon, cseres-tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben fordul elő, néha legelők hagyásfájaként is megmarad. |