|
Pontuszi-pannon elterjedésű fajok Astragalus asper - érdes csüdfű Crambe tataria - tátorján
Csoport : Pontuszi-pannon elterjedésű fajok
Nagy, dúsan ágas, szinte bokorszerű növény, virágzáskor bohókás színfoltja az eróziónak kitett, meredek szárazgyepeknek. A Mezőségen és környékén nem nagyon ritka, de tőlünk nyugatabbra már csak néhány élőhelyét tartják számon. Fekete-tenger környéki sztyeppnövény. Magyar neve valószínűleg terjedésére utal, az alföldön a tátorján szó régiesen fergeteget, szélvészt jelent, s a növény kóróit a szél gyakran görgeti le a völgybe, közben szétszórva magvait. Román neve “oiţe” (báránykák), s valóban, távolabbról nézve a virágzó tátorjánok elszórt nyájnak tűnnek a legelőoldalban.Szára csupasz, elágazó, tőlevelei nagyok, két-háromszorosan szárnyasan szeldeltek vagy osztottak. Virágai aprók, fehérek, összetett fürtökben állnak az ágvégeken. Áprilistól júniusig virágzik. |
