Flóra adatbázis

Közepes termetű, 20-70 cm-es felálló és elágazó szárú, változatos levélalakú őszirózsa. Szára és levelei érdes szőrzetűek. Szórt levélállású, a szár csúcsán 3-5 cm-es átmérőjű, ernyőszerű virágzatba tömörülő fészkek állnak. Fészekpikkelyei fedelékesek és nem egyenlő hosszúak, a belsők hosszúkásak. A külső virágok lilák vagy rózsaszínesek, a belsők sárgák. Júliustól októberig virágzik. Sziklagyepekben, sztyeppréteken él, de előfordul meleg-napos erdőszegélyeken, cserjésekben is.

Gumós gyökerű, magas (50-150 cm), csupasz szárú növény. Tő- és alsó szárlevelei nagyok (akár 20 cm hosszúak is lehetnek), széles háromszögűek, mélyen szíves vállúak, hosszú levélnyéllel. A levéllemez színe elszórtan érdes-szőrös, fonákja molyhos, szegélye csipkés-fogas. Felső szárlevelei kisebbek. Virágai több – egymástól távol álló – álörvben állnak. Az álörvök tövében a murvalevelek szintén örvöt alkotnak. A virágok csészéje a párta egyharmadáig ér, csőszerű, a párta 18-20 mm, halvány vagy sötétebb rózsaszínű, kétajkú, külső oldalán molyhos, torkában szőrkoszorú van.
Június-júliusban virágzik, száraz tölgyesek, cserjések, sztyepprétek növénye.

Négy-öt méter magas cserje, általában fejlett lombkoronával. Levelei széles tojásdadok, az új hajtásokon háromkaréjúak, az ágakon ötkaréjúak, szegélyük mélyen fogas, színük csupasz, zöld, fonákjuk halványabb, az erek mentén molyhos. Levélnyelük árkos, aránylag hosszú (1-2 cm), alapjukon két vékony szálas pálha található. A virágok öttagúak, az oldalhajtások végén fejlődő bogernyőkbe tömörülnek. A virágzat szélén álló meddő virágok nagyobbak, fehérek, a virágzat közepén harang alakú, halványsárga vagy pirosas, kisebb, termékeny virágok nyílnak. Május-júniusban virágzik. Termése éretten piros csontár. Ártéri erdőkben gyakori, de egyéb üde lombhullató erdőkben, cserjésekben is előfordul a sík és dombvidéken.