Összesen két megmaradt állományát ismeri az Erdélyi-medencéből a szakirodalom, vagyis erősen veszélyeztetett fajnak számít. Mindkét jelenlegi állománya a Mezőségen erdősztyepp élőhelyein, sztyeppcserjéseiben él.
Vastag karógyökerű, évelő növény, szára magas (60-180 cm), csupasz, felső részén gyengén elágazó. Levelei hosszú nyelűek, szárnyasan összetettek, 6-20 levélkepárral, amelyek fénylő zöldek, szegélyük fűrészes. Az ágak hegyén álló fészekvirágzat fészekpikkelyei sötétzöldek, barnás-vöröses szegéllyel, a virágok halványabb vagy sötétsárgák.
Június-júliusban nyílik.